(Kép forrása: files.ecori.webnode.sk)
Márton jóságáról legendák keringnek.
Az utcán egy koldus fázósan tekinget.
míg ő fél köpenyét ajándékba adja,
némi meleg jusson, fagyni nem hagyhatja.
Viszik többen a hírt, püspökké avatnák,
de ezt nem akarja, rejtekért rohangál.
Hamarjában csak a lúdólba tud bújni,
s kénytelen a libákkal egy követ fújni.
A lármás jószágok elárulják egyből,
így nem menekülhet a keresők elől.
A rejtekhelyéről magukkal cipelik,
székesegyházukban püspökké szentelik.
Élete végéig segít, ahol csak tud,
e cselekedete sok emberhez eljut.
Márton napkor ma is felgyúlnak a fények,
fáklyák, lampionok őrzik az emléket.
A hagyomány szerint libahúst kell enni,
éhen ne maradjon jövőre se senki.
Újbor kóstolásnak épp itt az ideje,
mulatozás legyen a napunk teteje.
De a gyerekek is jussanak eszünkbe,
ajándék sütemény kerüljön kezükbe,
e nemes szokásban örömüket leljék,
hogy majd fiaik is így ünnepelhessék.
Wolfbetta
(2014. november 10.)