Wolfbetta gyermekversei, meséi

Wolfbetta gyermekversei, meséi

Márton nap

2014. november 11. - Wolfbetta

mártonnap.jpg

(Kép forrása: files.ecori.webnode.sk)

 

Márton jóságáról legendák keringnek.

Az utcán egy koldus fázósan tekinget.

míg ő fél köpenyét ajándékba adja,

némi meleg jusson, fagyni nem hagyhatja.

 

Viszik többen a hírt, püspökké avatnák,

de ezt nem akarja, rejtekért rohangál.

Hamarjában csak a lúdólba tud bújni,

s kénytelen a libákkal egy követ fújni.

 

A lármás jószágok elárulják egyből,

így nem menekülhet a keresők elől.

A rejtekhelyéről magukkal cipelik,

székesegyházukban püspökké szentelik.

 

Élete végéig segít, ahol csak tud,

e cselekedete sok emberhez eljut.

Márton napkor ma is felgyúlnak a fények,

fáklyák, lampionok őrzik az emléket.

 

A hagyomány szerint libahúst kell enni,

éhen ne maradjon jövőre se senki.

Újbor kóstolásnak épp itt az ideje,

mulatozás legyen a napunk teteje.

 

De a gyerekek is jussanak eszünkbe,

ajándék sütemény kerüljön kezükbe,

e nemes szokásban örömüket leljék,

hogy majd fiaik is így ünnepelhessék.

 

Wolfbetta

(2014. november 10.)

 

A bejegyzés trackback címe:

https://wolfbetta-gyermekversei.blog.hu/api/trackback/id/tr306887881

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása