Wolfbetta gyermekversei, meséi

Tél

2014. november 15. - Wolfbetta

korcsolyázás.jpg

(A kép forrása: gorkorcsolya.hupont.hu)

 

Hószánkóján süvít a szél,

zuzmara alszik a fákon.

Hópihékkel játszik a tél,

az egész táj fehér álom.

 

Köröket karcolgat vaskos

jégre a korcsolya éle.

Mikrofonból zene harsog,

s lépnek a dal ütemére.

 

Egy csahos fürdik a hóban,

kalimpál lába az égnek.

Hancúrozik, meg se szólal,

orra a lepelbe mélyed.

 

Ablakra lehel egy gyermek,

nézi, hogy szállnak a pelyhek.

S ágyában, amíg szendereg,

az éj fest jégvirág-kelyhet.

 

Wolfbetta

(2011. augusztus 3.)

A bejegyzés trackback címe:

https://wolfbetta-gyermekversei.blog.hu/api/trackback/id/tr536898711

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.