Wolfbetta gyermekversei, meséi

Az én telem c. versem video felvétele

2018. január 21. - Wolfbetta

mikulas_es_versmondo.jpg

  marcaliak_a_kozonsegben.jpg

Egy kedves meglepetésben volt részem a 2017. decemberi Mikulásváró versmondó versenyünkön. Rebeka az én versemet választotta. Sajnos akkor a telefonom megtréfált és nem sikerült felvennem. Most volt olyan aranyos és ismét elmondta "Az én telem" című versemet.

Az én telem
Szerző: Farkas Erzsébet (Wolfbetta)

Mikor hideg szél fúj, s fázom,
előveszem a kabátom,
kesztyűt húzok, sálat kötök,
csizmám alatt avar zörög.

Pörög-forog a sok levél,
a közelgő télről mesél.
Ijesztgetnek hóval, faggyal,
mindenféle zord viharral.

De én a hótól sem félek,
felcsatolom a sílécet,
vagy a szánkót előkapom,
így vidítom fel a napom.

Végre a Balaton befagy,
jégpáncélja vaskos és nagy,
korcsolyázok kint a tavon,
a világért ki nem hagyom.

Forró tea, meleg ruha,
s olyan klassz lesz, hogy az csuda.
Így telik majd az én telem,
a jót benne mind meglelem.

A bejegyzés trackback címe:

https://wolfbetta-gyermekversei.blog.hu/api/trackback/id/tr8613592355

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.