Wolfbetta gyermekversei, meséi

Wolfbetta gyermekversei, meséi

Róka Rudi pórul jár

2014. október 27. - Wolfbetta

róka.jpg

 

Róka Rudi óvatosan araszol a ól felé,

már előre száját nyalja, tudja, mi tárul elé.

Lakomáról álmodozik, majd válogathat bőven,

ezt gondolja magában, s a kerítésen átszökken.

 

Ám a kakas éber állat, megóvja a tyúkokat,

fellármázza ő a házat, kukorékol nagyokat.

Mi ez az éktelen zsivaj? ...és a gazda már szalad

kezében egy jó nagy bottal, mi az útjába akad.

 

Inal hamar az "uraság" lábát nyakába kapva.

Alig ússza meg a verést, liheg az ebugadta.

Lényeg, hogy a bőröm mentsem, ez itt a fő feladat,

majd csak kerül néhány falat, mi megtölti hasamat.

 

Ez a kaland így ért véget, bár máshol is megesett,

hogy a róka vacsorára tyúkhúsra epekedett.

Tanultak-e a leckéből? Vagy erősebb az ösztön,

s a róka bíz' próbálkozik ravaszkodni örökkön?

 

Wolfbetta

A bejegyzés trackback címe:

https://wolfbetta-gyermekversei.blog.hu/api/trackback/id/tr216838309

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása